Nem igazán találtam olyan oldalt, ahol olyanok számára írják le a szabályokat, akik még csak most ismerkednek ezekkel a játékokkal. Most kísérletet teszek erre, lássuk is:

Karambol:

Ennek két változatát ismerem. Az egyikben "csak" három, különböző színű golyóval játszik a két ellenfél, vagy esetleg csapat. Egy sárga, egy fehér és egy piros golyó található egy olyan biliárd asztalon, ahol nincsenek lyukak. A pontokat itt az jelenti, hogy az éppen játékban levő játékos "karambolt" ér el olyan módon, hogy a saját (vagy fehér vagy sárga) golyójával meglöki az ellenfél saját golyóját és a pirosat is, tetszőleges sorrendben. Van olyan változat, ahol nem kötelező úgy "karambolozni", hogy a saját golyó valamelyik "falról" (azaz a biliárdasztal szegélyéről) visszapattanva érjen valamelyik másik golyóhoz, és van olyan változat, ahol ez kötelező. Ahol ez kötelező, ott hibának számít, ha ez nem történik meg. Van ennek egy kissé profibb játékosokat kívánó változata, ahol az asztalon vannak meghatározott nagyságú és számú "keretek", amiket korlátozott számban és módon lehet érinteni egy lökés alatt. A másik változat, amit meg akartam említeni, az egy olyan, hogy a három golyón túl, van az asztal közepén elhelyezve öt kis bábú. Ezeket láttam már felhelyezni asztalra egy sorban és van, ahol mint egy + jel van felhelyezve. Itt akkor érvényes a bábu döntése, ha az "karambol" következtében történik, vagy a bábu lökés után van karambol. Itt is szabad sorrend van. Ha nincs karambol, az ellenfél kapja a bábu ellökéséért járó pontot. A bábuknak eltérő pontszámuk van attól függően hol helyezkednek el, illetve hogy sikerül dönteni. Ha jól tudom, a legtöbb pontszám a + módon lehelyezett bábuknál a középsőnek van akkor, ha csak az dől el, mivel ezt rendkívül nehéz megvalósítani. A játékot természetesen az nyeri, aki előbb eléri az előre meghatározott pontszámot.

Rex:

Olyan leírást találtam erről a változatról, ami azt írja, hogy sok változata létezik mind a lyukak számában, mind a játékhoz használt kellékekben egyaránt. Jelen helyen most csak azt a változatát említem, ahol az asztalon egy "gomba" található. Írásom végén belinkelek egy oldalt, ahol ezt is és a többi játékot is jobban kivesézik, nekem jelen helyen az a "feladatom", hogy olyan formába töltsek pár játékot, hogy olyan is megértse, aki először találkozik ezzel a fajta játékkal.

A fent említett változatban vannak fehér golyók és egy piros. Van kettő kezdőpont. Az egyik egy félkör alakú, ide az a golyó kerül, ami a "lökőgolyó", azaz ezt lökjük a dákóval. A másik pontra kerül egy másik golyó, amit meglökünk úgy, hogy lehetőleg valamelyik lyukba essen. Minden lyuknak megvan a saját pontértéke, amit a lyukhoz fel is szoktak írni. A legtöbb pontszámmal rendelkező lyuk mindig a "gomba" mögött helyezkedik el, ugyanis a gomba ellökése azonnali pont nullázással jár. Az addig összegyűjtött összes pontot nullázza az, aki ellöki a gombát. Amíg a lökött golyó beesik valamelyik lyukba (és nem "gombázunk" közben), addig a folytatás joga az aktuális játékosé. Ha az összes golyó fent van az asztalon, akkor a lökő pozícióhoz legközelebbi golyó kerül a lökőgolyó helyére. Legjobb tudomásom szerint, ha a piros színű golyó esik be valamelyik lyukba, az az aktuális lyuk pont értékét duplázza. Természetesen itt is az nyer, aki előbb eléri az előzetesen kitűzött pontértéket.

Pool:

Ez talán a legnépszerűbb, legismertebb játék, főleg az úgynevezett 8-as változat. Van 9, 10, és 14/1 nevű változat, most csak a 8-as és 9-es változatot írom le. A 8-as változatban van egy asztal 6 lyukkal. 4 lyuk az asztal négy sarkán és kettő az asztal mindkét hosszabb oldalán középen található. Itt nincs lyukérték, itt a saját golyókat előbb kell a lyukba juttatni az ellenfélnél. Ugyanis a fehér lökőgolyón kívül van 3 típusú golyó: van 7 "csíkos", ami arról ismerhető fel, hogy a golyó középső részén körben egy színes csík van, a többi része fehér. Aztán van 7 "tele" golyó, ami teljesen színes. Ezeken kívül van a fekete golyó, ami a 8-as számot viseli. (a fehéren kívül minden golyó visel egy számot) A játék úgy kezdődik, hogy a fehér golyót a kezdőpontra helyezik, egy másik előre meghatározott pontra kerül a többi golyó úgy, hogy egy háromszögletű eszközzel háromszögbe állítják őket olykor meghatározott sorrendben, de mindig a fekete marad a háromszög közepén. Az első játékos lök, ha valamelyik csíkos, vagy tele golyó valamelyik lyukba esik, akkor onnan ő azzal a fajta golyóval játszik, az ellenfélé pedig a másik fajta lesz. Innen lehetőleg úgy kell játszaniuk, hogy csak a saját golyójukat szabad lökni, aki az ellenfélét löki, hibát vét, megegyezés szerinti hátrányba kerül. Akkor is ez történik, ha a fehér golyó esik lyukba, illetve akkor is, ha a fehér golyó nem érint másik golyót. Akkor nyer valaki, ha az összes saját golyóját lyukba lökte és utána még a feketét is. Ha valaki előbb löki lyukba a feketét, akkor az a játékos azonnal veszít még akkor is, ha ez karambol miatt történik(nem közvetlenül a fehér golyó miatt esik be, hanem valamelyik csíkos, vagy tele golyó miatt). Van olyan változat is, ahol a lyukba lökés előtt ki kell hangosan mondani, hogy melyik lyukba történik a golyó esése. Láttam olyan változatot, ahol nem csíkos és tele golyók voltak, hanem pirosak és sárgák. A többi szabály ugyanaz ebben az esetben is. A 9-es pool annyiban tér el ettől, hogy 9 golyó van, amit a kezdéshez rombusz alakba rendeznek. A golyók itt egytől kilencig viselnek számokat és a számozásuk szerinti sorrendben kell valamelyik lyukba irányítani őket. Ha valamely véletlen folytán úgy alakul, hogy egy karambol keletkezik és elmegy egy nagyobb számú golyó is mint az aktuális, az itt nem jelent azonnali vesztést. Ha az aktuális golyó is elmegy a lyukba, a soron következő játékos folytathatja a játékot. Az nyer, aki az utolsó golyót elhelyezi valamelyik lyukba.

Snooker:

Nagy kedvencem ez a játék. Hatalmas asztalon történik a játék, amelyen szintén 6 lyuk található. Itt jóval több golyó van, mint a fentebb említett játékoknál. Van a fehér lökőgolyó, amit kezdéskor a kezdőkörön belül szabadon állíthat a játékos és kezdi a játékot. Az asztal másik vége felé van háromszögbe rendezve az általában 15 piros golyó (láttam egyszer olyan asztalt, ahol csak 3 piros golyó volt, de a 15 az általánosan használt a bajnokságokon is). A piros golyók egy pontot érnek. Az aktuális játékos akkor folytathatja a játékot, ha legalább egy piros golyó valamelyik lyukba esik. Viszont utána neki mindenképpen úgynevezett színes golyót kell löknie. A színes golyók elhelyezkedését úgy próbálom leírni, olyan nézőpontból, hogy a fehér golyó a kezdőkörben lesz most a fent.: A sárga golyó fent a kezdőkör bal oldalán 2 pont; a zöld golyó fent a kezdőkör jobb oldalán 3 pont; a barna golyó fent a kezdőkör középső pontján 4 pont; a kék golyó az asztal nagyjából közepén 5 pont; a rózsaszínű golyó lent a piros golyók felső csúcsa felett kevéssel 6 pont; és a fekete golyó lent a piros golyókból alkotott háromszög alatt nem egészen az asztal széléhez közel 7 pont. Tehát aki játékban van, ha lehetősége van rá, akkor egy piros, egy színes, egy piros, egy színes sorrendben kell a golyókat valamelyik lyukba elhelyezni. Amíg van piros golyó az asztalon, addig így folytatódik a játék. Az utolsó piros golyó után még egy szabadon választott színes következik, utána a színes golyók úgy, hogy értéküknek megfelelő emelkedő pontrendben, de ekkor már nem helyezik vissza őket az asztalra. Ugyanis amíg van piros az asztalon, addig a színes sikeres lyukba juttatása után az aktuálisan lyukba juttatott golyót visszahelyezik az asztalra a feljebb leírt helyére ha mód van rá. Ha valamelyik másik golyó elfoglalja ezt a helyet, úgy meghatározott szabályok szerint vagy kisebb értékű golyó helyére kerül, vagy ha más hely nincs, a kezdőkör meghatározott pontjára. Ha valami okból nem tudja lyukba lökni a következő golyót, akkor az éppen aktuális vagy pirosak közül, vagy színesek közül kell lökjön egyet. Ha ez nem sikerül, akkor hibát, úgynevezett snooker-t vét. Ilyenkor az ellenfél kap pontot. Hiba az is, ha elmegy a fehér, illetve az is, ha a fehér nem ér semmihez. A bajnokságokon szereplő játékosok úgy tudnak játszani, hogy amikor ponthátrányuk van, akkor úgy lökik az aktuális golyót, hogy az ellenfélnek rendkívül nehéz úgy lökni, hogy ne hibázzon, azaz ne vétsen snooker-t. A több pontot elérő játékos nyer.

Ha érted a biliárd játékokban használt szavakat jobban is, akkor bővebb szabályleírásokat keress itt: https://www.biliardcentrum.hu/jatekszabalyok.html

Sorra veszem a különböző irányzatokat, hogy könnyebben tudj választani hozzád illő diétát. (fő forrás: wikipédia)

Atkins diéta:

A diéta lényege a szénhidrát-bevitel csökkentése. A diéta jelentősen korlátozza a szénhidrátbevitelt. Ennek egyik hatása az éhségérzet csökkenése, valószínűleg a lassabb emésztés miatt, mivel a zsírt és a fehérjéket a szervezet lassabban emészti meg. Az Atkins féle diéta kimondja, hogy a zsírszegény diéták elsősorban az éhség miatt nem működnek hatékonyan. Az Atkins-diéta eszerint azért egyszerűbb, mert a diétázót kielégíti a megfelelő mennyiségű fehérje, zsír és rost bevitele.

A diéta során elsősorban feldolgozatlan, alacsony *glikémiás indexszel* rendelkező élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

(**A glikémiás index az egyes élelmiszerek vércukor emelő képessége a szénhidráttartalmukkal egyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest, százalékban kifejezve. GI-indexük elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van, a szénhidrátokat ugyanis a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja. Ugyanakkor a máj képes szőlőcukrot előállítani más, elsősorban a fehérjelebontás során keletkező vegyületekből is a GI-értéket az ételben található anyagokon kívül befolyásolja az elkészítés módja is)

A diéta hatásai ma is vita tárgyát képezik.

Keto diéta:

A ketogén diéta olyan magas zsír és alacsony szénhidrát tartalmú diéta, amelyet a közvélekedésben elterjedten elsősorban az epilepsziás betegek, főként gyerekek kezelésére fejlesztettek ki. A diéta lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze energiaigényét. Normális esetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogén diéta alatt igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre, ezért a máj  a zsírokat zsírsavakká és úgynevezett *ketonokká* bontja le. A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. A vér és az agy magas ketonszintje pedig hozzájárul az epilepsziás rohamok gyakoriságának csökkentéséhez.

(**A ketonok elég bonyolultan leírható oxigén tartalmú szerves vegyületek. Akit érdekel a részletes leírásuk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Keton)

A diéta elsősorban az epilepsziás gyermekek állapotának javulását célozta olyan módon, hogy ne kelljen mellette éhezni. Az orvostudomány később kikutatott olyan gyógyszereket, amik könnyebben használhatók voltak, viszont voltak olyan esetek, amikor a gyógyszereket alternatív módon kellett kiváltani, így nem felejtették el teljesen az irányzatot. 1994-ben fedezték fel újra amikor bemutatták egy ismert hollywoodi producer fiának a történetét. A kétéves fiú ellenőrizhetetlen rohamoktól szenvedett, amit sem hagyományos, sem alternatív módszerekkel nem tudtak kezelni. Az apa talált egy szülőknek szóló útmutatót az epilepsziáról benne a ketogén diétával. A fiút kórházba szállította, ahol elvégezték a kezelést. A diéta alatt a rohamok csökkentek, és a kisfiú fejlődése felgyorsult.

Érdemes figyelni a "keto-mellékhatásra", ami azt jelenti, hogy enyhén savasítja a szervezetet, így érdemes sok-sok zöldséget fogyasztani a diéta alatt (*amúgy is érdemes ezt megtenni *megj.)

Paleo diéta:

Ez egy olyan diéta, amelynek célja az őskőkorszak kori (más néven paleolit kor) táplálkozás újra visszahozása a mai viszonyok közé. Alkalmazása inkább életstílus, életmód. Több változat létezik és nincs hivatalosnak tekinthető változat. A diéta célja az olyan, ún. civilizációs betegségek elkerülése, pl.: elhízás. Követői szerint evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és táplálkozás, illetve betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg egyes kutatások segítségével. Az elmélet alapjait többen megkérdőjelezhetőnek tartják, sőt egyes szakmai szervezetek egyenesen nem is ajánlják alkalmazását. A paleolit diéta arra az elméletre épül, hogy az ember több mint 2,5 millió éve nem sokat változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozva.

"Szétválasztó" diéta:

Lényege, hogy napról napra más jellegű ételeket kell fogyasztani. Úgy mint fehérje, szénhidrát, keményítő és gyümölcs napokat tartani, illetve a látványosabb eredmény érdekében havi egy víznap tartása, ami elhagyható. Támogatói szerint, ezt a sorrendet tartva három hónapig teljesen átalakul az emésztés és gyors fogyás várható. Úgy fogalmaznám, hogy azok választják, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lemondani olyan dolgokról, amik egyébként a többi diétában tiltott és ami őszintén szólva az igazi eredményt hozná. Ugyanis például a zsírbevitel teljesen figyelmen kívül van hagyva, és igaz ez a cukorbevitelre is.

Mindemellett, a tápanyagok ilyen jellegű szétválasztása tudományosan nem megalapozott. A napok elkülönítése logikátlan, hiszen a keményítőnap főszereplője egy összetett szénhidrát, a szénhidrátnapé szintén szénhidrát, és a gyümölcsnapon fogyasztott gyümölcsök is tartalmaznak szénhidrátot. Ezek alapján a kúra három egymást követő napja épül elsősorban szénhidrátokban gazdag élelmiszerek fogyasztására, és csak egy nap a nélkülözhetetlen fehérje bevitelére.

Egyértelműsítő kiegészítés:

Szénhidrátok olyan szén- oxigén és hidrogén tartalmú szerves vegyületek, amikben a hidrogén-oxigén arány ugyanaz, mint a vízben (H2O).

Tudományos nevük: szacharidok, ami görög eredetű szó, jelentése édes. Három fő csoportba oszthatók, de ebbe csak akkor megyek bele mélyebben, ha kéritek. Ismert változatai: a kettős szénhidrátok közül az összes cukrok, mint a szőlőcukor, nyírfacukor, sőt a tejcukor is ide tartozik! Amit még jelen helyen megemlítenék, az az összetett szénhidrátok közül a keményítő, ami növényekben, főként a növényi magokban, gumókban, hüvelyesekben található.

Összefoglalás:

Általánosnak mondható minden általam vizsgált diétában, hogy mindegyik diéta a csökkentett szénhidrát bevitelre épül. Minden változatban a jó minőségű zsiradék szerepel, mint a táplálkozáshoz, főzéshez használt összetevő. Van, amelyik megengedi a feldolgozott tejtermékeket, mint vaj, sajt, de van olyan változat, ahol ez is tiltott. A finomított cukor (minden cukor! Pl.: kristály-, kocka-, barna-, szőlő-, stb.) mindegyikben az első számú "ellenség", amit mindenképpen kerülni kell. Liszteknél érdekes a különbség, mivel a feldolgozott fehér lisztek magas szénhidrát tartalmúak, így minden diétában lehetőség szerint kerülendők. A teljes kiőrlésű liszteket sok helyen tartják jobbnak, viszont szerintem érdemes utánanézni a fuzáriumnak (https://www.egeszsegkalauz.hu/eletmod/tamad-a-fuzarium-az-egeszsegunkre-veszelyes-fertozo-gombafajta/pz2j0s9) és mindenki eldönti, melyiket választja inkább.

Mindezek felett minden diéta fontos kiegészítője a sok nyers zöldség fogyasztása és mivel bizonyított tény, hogy a föld termőrétege már nem tud számunkra is megfelelő mennyiségű és minőségű ásványi anyag, nyomelem, vitamin pótlást biztosítani a zöldségeken (esetleg gyümölcsökön) keresztül, így fontossá válik, hogy jó minőségű és megbízható forrásból származó étrend kiegészítőket is beleillesszünk a napi rutinunkba. (erről egy későbbi posztban bővebben írok)

(A jó minőségű és megbízható étrend kiegészítőkről tudsz nálam érdeklődni: https://bit.ly/3bKz8Ap )

Olyan fába vágom most a fejszémet, ami nagy kihívás, mert rendkívül nehéz "lefordítani" ezeket a kifejezéseket, mivel nincs szinte más mód ezeknek a szavaknak a leírására. Sajátos nyelvezet használatos ebben a tudományban, aminek nincs más megfelelője. Kicsit olyan, mintha egy hallásában teljesen korlátozott embernek próbálnám elmondani, hogy milyen egy Bach zenemű. Valószínűleg több írást is rászánok arra, hogy a lehető leghétköznapibb módon írjam le amit csak tudok. Ki tudja: lehet, hogy kedvet kapsz te is, hogy beleásd magad ebbe a tudományba?!

Mit is jelent egyáltalán a megnevezés?

Kvantum egy latin szó, ami ebben a tudományban a legkisebb még vizsgálható, mérhető egységét jelenti valamely anyagnak, anyagtalan dolognak. Legjobb példa az anyagok kvantumjára az elektron, proton, neutron; anyagtalan dologra a fény, melynek kvantumja a foton. Csak hogy bonyolítsam egy kicsit az elején, létezik még a pozitron, ami tulajdonképpen egy "anti" elektron.

Úgy képzeld el (nekem így a legkönnyebb leírni), hogy van egy pénzérméd. az egyik oldala elektron, a másik pozitron. A kutatások szerint viszont ezek ha találkoznak, akkor "kioltják" egymást. Az előbbi hasonlattal élve: megnézed az érmédet, de aztán "eltűnik" a kezedből.

A kvantumok számomra rendkívül érdekes törvények szerint "működnek". Nagyon sokat vizsgálták már az utóbbi jó pár évben ezeket a törvényszerűségeket, de pontosan bizonyított elképzelések még nincsenek ezekre, illetve vannak olyan elképzelések, amiket még nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

A sajátos törvényszerűségekre jó példa a hullám-részecske kettősség, ami azt jelenti, hogy (jelen elgondolás alapján) a kvantumrészecskék megfelelő körülmények között akár egyszerre is képesek mutatni a hullám és a részecske jellemző tulajdonságait. A jelenleg elfogadott elmélet szerint minden objektumnak létezik hullám és részecske természete is.

Nekem nagyon tetszik az a bizonyítása az elméletnek, amit otthon is kipróbálhat bárki: kell egy működő zseblámpa és egy ablak, vagy üvegfelület (nem tükör!). Annyi a teendő, hogy bekapcsolod (lehetőleg sötétedés után, hogy jobban lásd) a zseblámpát, rávilágítasz az üvegfelületre és megfigyeled az eredményt: a fény egyszerre látszik az üvegfelületen, az üvegfelület túloldalán és még vissza is tükröződik kissé a felületről. Ez igazán érdekes, könnyen megvalósítható kísérlet :)

Annyi azonban teljesen biztos, hogy nem figyelhetjük meg a megszokott méretű tárgyak hullámszerű tulajdonságait, mivel egy emberméretű objektum hullámhossza rendkívül kicsi. 

Amire most ki szeretnék térni, az egyik legkönnyebben érthető és leírható (hangsúlyoznám a következő szót) elméleti kísérlet.

Nevezetesen az úgynevezett Schrödinger macskája kísérletről van szó. Egy Schrödinger nevű tudós ezzel a kísérlettel kívánta szemléltetni az ebben a világban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A gondolatkísérlet arra a hétköznapi értelemben képtelen jelenségre mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Schrödinger, hogy ezt szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy szintén elképzelt zárt dobozba helyezett(képzeletben :) ), amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy (!) darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt az egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy megfelelő műszer, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy könnyen párolgó, mérgező folyadékot tartalmazó üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy óra hosszat magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

A fogós kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt? A kvantumelmélet szerint a macska egy élő és egy halott macska *hullámfüggvényét* egyszerre tartalmazza.

**Hullámfüggvény: a kvantummechanikai hullámfüggvény egy igen kiterjedt módon alkalmazott általános matematikai formalizmus egy alapvető matematikai objektuma. (wikipédia szerint)

Amit így írnék le érthetőbben: egy nagyon sokféleképpen használt matematikai alaknak, külsőségnek egy nagyon fontos, vagy fenti fogalmazásban alapvető matematikai (nem igazán találok rá jobb szót) építménye. Itt építmény alatt szabályt, törvényszerűséget értek. Valószínűleg azért használták ebben az esetben az objektum szót, hogy szemléltessék, mennyire szilárd dologhoz tartozik,mennyire szilárd, bizonyított (akár mondhatjuk így is:) törvény.

Szerintem ez a remek kis elmélet bevezetőnek elég, később jobban belemegyek a témába, ahogy rájövök, hogyan adhatom át érthetőbben a fent már említett, sehol máshol nem használt szakszavakat (lásd pl.: szuperpozíció, interferencia, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, szupravezetés, vagy egy nagy kedvencem még a kvantum-összefonódás). Remélem kedvet tudok csinálni neked, hogy te magad is utánanézz és megkedveld ezt az amúgy rendkívül érdekes tudományt. Amit még most a végén hozzátennék, hogy számomra az még a lenyűgöző az egészben, hogy ezek a legkisebb még vizsgálható, elképzelhetetlenül parányi dolgok alkotják az egész, számunkra felfoghatatlanul nagy univerzumunkat! Ha belevágsz a vizsgálódásba, jó szórakozást hozzá! :)